Szerda reggel illusztris vendéget fogadtunk táborunkban. Illyés Dániel, a Magyar Labdarúgó Szövetség U15-U19 válogatott csapatainak kapusedzője, az Egri Kapus Akadémia alapítója fogadta el a meghívásunkat. A délelőtti edzést az Ő vezetésével tartottuk meg, és őszintén mondhatjuk, a srácok egy szuper jó foglalkozáson vettek részt!

Az ismerkedés és bemutatkozás után vendégünk elárulta kapusainknak, hogy fiatalként bizony Ő még szedte a labdát Rabónak.:-) Ma kollégákként dolgoznak az MLSZ utánpótlás válogatottainál, és a kapusszakmáról, a kapusképzésről alkotott hasonló szemléletük, felfogásuk révén jól megértik egymást.

Dani az edzés elején arra kérte a fiainkat és Vivit:-), hogy mosolyogjanak, érezzék jól magukat és dicsérjék, biztassák egymást, mert az nagyon fontos!
Az edzés témája az 1-1 elleni szituációk gyakorlása volt, ami az elmúlt években sokat változott, felgyorsult, és nagy technikai felkészülést igényel a kapus részéről. Dani kihangsúlyozta, hogy “annál jobb egy kapus, minél bővebb a repertoárja technikailag, és az adott szituációban, a mérkőzésen elő tudja venni azt a technikát, ami akkor, abban a pillanatban éppen a legjobb“.

Nem kellett sokat várni az első izzadságcseppekre… Már az erőfejlesztéssel egybekötött bemelegítés során erős verejtékezésnek indult a társaság.:-) Több olyan feladat is volt, ami az úgynevezett “erőpiramis” alsó szintjén lévő stabilizásiós erő fejlesztésére irányult. A stabilizációs erő az az erő, amit a gyakorlatilag láthatatlan, ámde elengedhetetlen alapizmok (has-, oldalhas-, törzs-, hát-, mélyhátizmok) fejtenek ki, és ahhoz kellenek, hogy a játékos el tudja bírni a saját súlyát. Az angolul core izmoknak, vagyis magizmoknak nevezett izmok erősítése ebben a korban az egyik legfontosabb, mert, ahogy Dani is mondta, “hiába mész el 16 évesen kondizni, ha nem fogja bírni a könyököd, térded, hátad, akkor semmit nem ér az egész.”

A gilisztaforgásban egy szem lány kapusunk, Vivi toronymagasan verte a fiú mezőnyt. Tökéletesen csinálta a Dani által bemutatott gyakorlatot.

A bemelegítés után egy, a fő témára rávezető gyakorlat következett. Ezt a technikát lekövetésnek nevezik, ami a támadó lekövetését jelenti. A cél kifelé, oldalra terelni a csatárt, mert ezzel ő időt veszít, a védők pedig ezalatt felzárkózhatnak, és a kapus segítségére siethetnek. Ezt a technikát az angolok “work as a unit“-ként emlegetik, kiemelve a csapategység, a kapus és a védők összehangolt munkájának fontosságát.

“Nekünk olyannak kell lennünk, mint egy vitorla – ha kiterülsz, nagy vagy!”

A lekövetés technikájának alapja: “nagyból megyünk kicsibe“. Az emberiség fejlődését bemutató rajzok, vagy ezek viccesebb formái, mint például a futball evolúciót imitáló ábra jó ellenpéldája lehetne a lekövetés technikájának. Miként az őseink felegyenesedtek, úgy kell a kapusnak az egyenes testtartásból a meghajolt, kapusbeállás felé haladni a lekövetés során. Dani elmagyarázta és bemutatta a helyes testtartást, kihangsúlyozta, hogy a szélesen széttárt karok és a kifelé álló tenyér azért fontos, mert ezáltal még nagyobb területet tud lefedni a kapus. A lábak távolsága egyénfüggő, ott mindenkinek ki kell tapasztalnia, hogy mi az ideális, kényelmes, optimális. Alapszabály, hogy a kezek mindig a térdek előtt vannak, mint ahogy a súlypont is előre helyezendő, hogy ne tudjon a kapus fenékre ülni, eldőlni.

Miután a srácok és Vivi jól begyakorolták a lekövetést, jöhettek a konkrét szituációs gyakorlatok. Az elmélettel egybekötött feladatokat Dani nagyon profi módon állította össze, építette egymásra. Az első a sorban az a helyzet volt, amikor a kapus biztos benne, hogy meg tudja szerezni a támadó elől a labdát, tudja, hogy ő ér oda előbb. Ilyenkor mindig kézzel kell hárítani. Fennállhat azonban az a helyzet is, amikor a kapus nem biztos benne, hogy előbb éri el a labdát, mint a csatár. Ilyenkor a láb vagy akár a teljes test a jó választás. A cél ilyenkor a kapu védése, amit több technikával is megtehet a hálóőr. (Ezt a helyzetet egyébként Dani – korábbi kapusedzője, Téglási Gábor után szabadon – “randevúlabdának” nevezi.)

Az egyik a blokk helyzet, ami a futsalból eredeztethető kapus testtartás, ám már jó ideje széleskörűen elterjedt a nagypályán is.

A második a “star shape” vagyis csillag alakzat, amit 5 pontos alakzatnak is neveznek utalva arra, hogy a négy végtag mellett a test vesz részt ötödik pontként a hárításban. Ezt a technikát alkalmazza egyébként előszeretettel például a német válogatott Neuer vagy az angol válogatott Joe Hart is.
A harmadik eshetőség, amikor a kapus a teljes testét használja, szó szerint a csatár elé veti magát, egész testével befekszik a támadó elé.

Az edzés csúcspontja az addig tanultak mérkőzéshelyzetbe helyezése volt. A zárófeladatban a kapusoknak a támadó szerepbe bújt kollégáik rávezetéseit kellett jól lereagálniuk. A “csatárok” lőhettek, cselezhettek, a kapusoknak persze mindezt minél előbb és minél hatékonyabban meg kellett akadályozniuk.

Az edzés végén Dani a tanítványokkal közösen foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat még egyszer. Mindenkit megkért, hogy mondjon egy dolgot, amit a mai edzésből megjegyzett, megtanult. Zsombi azt emelte ki, hogy nem szabad elesni, Tökiben az ragadt meg a legjobban, hogy az orrnak mindig a labda előtt kell lennie, Vivi a helyes kéztartásra emlékezett (vagyis a kéz mindig a térd előtt legyen), Marci a kifelé terelést (lekövetés technikáját) említette. Gyulai Dani az időzítést mondta, Milánnak az jutott eszébe, hogy a büntető területen kívül lábbal megyünk előre, Gerinek a blokkhelyzet ugrott be, és végül Milu a súlypont áthelyezéssel zárta a sort.

A – Rabóhoz hasonlóan – BVSC nevelésű Illyés Dániel egyébként az Újpestben lett NBI-es kapus, majd a lilák hálóőre volt hat évig. Megfordult még a Dabas, a REAC, a Nyíregyháza és az Eger kapujában is, majd az Egyesült Államokba igazolt, ahol elmondása szerint pályafutása legjobb évét produkálta. Kapuskarrierje mellett tudatosan készült az edzői munkára is, neves külföldi (angol és amerikai) kapus akadémiákon szerzett tapasztalataiból merítve alapította meg Egerben az Egri Kapus Akadémiát 2010-ben. A gyerekek szeme egyébként láthatóan felcsillant, amikor még Rabó elárulta Nekik, hogy vendégünk lesz egy szövetségi edző. Ehhez méltón, minden tudásukat összeszedve, nagyon szépen, becsületesen dolgozták végig a Dani által vezetett, közel másfél órás edzést.

Köszönjük Nektek Srácok és Vivi a szép munkát, és természetesen Daninak, hogy elfogadta a meghívásunkat!

Az edzésről képeket és videókat hamarosan töltünk fel Galériánkba és Facebook oldalunkra.